A férfinak több nő kell, és kész! Ki gondolná, hogy biológiai oka van annak, hogy egyszerre több partnert igénylünk? A helyzet az, hogy a férfi – akárcsak a legtöbb emberszabású majom és más emlős – biológiailag nem hajlik a teljes monogámiára. A poligámia egy sajátos férfiakra jellemző hajlam – tartja Allan és Barbara Pease. Vannak országok, ahol a férfi több feleséggel is rendelkezhet, nálunk ez nem így van. Kiválasztunk egy társat, majd törvényesen egybekelünk, s forgatókönyv szerint az ásó, kapa és a nagy harang választ el egymástól bennünket. Az élet azonban gyakran módosít a sablonon, s a házastársak különféle kalandokba bocsátkoznak.

Számtalan szomorú történet szól a férfi vagy a nő félrelépéséről, egy nyertes harmadik esetéről. De mi lehet az oka annak, hogy az örök szerelemnek ígérkező kapcsolatok tönkremennek, s a szereplők egyre sűrűbben cserélődnek? A lelkiismeretükön könnyítő hűtlenség csapdájába esők szerint jót tesz a házasságnak egy kis félrelépés, a titkos szerető újra tűzbe hozhatja a pislákoló kapcsolatot, avagy lehetséges egyszerre több embert is szeretni. A megcsalás mögött általában az ellaposodott kapcsolat, a kevés együtt töltött idő, a kalandvágy áll.
Az etológusok vizsgálatai szerint a kakas egy féktelen hím, aki egy adott párzási időszakban akár hatvannál is többször képes arra, hogy meghágja az elébe kerülő tyúkokat. Ugyanazzal a csibemamával azonban egy nap ötnél többször nem tud párzani, hatodjára már elveszíti érdeklődését. Ha viszont új pipi kerül elébe, akkor újra munkához lát.
Ez a „kakas-effektus” néven ismert jelenség. Az egészséges férfi esetében a menetek száma öt körül van. Ugyanazzal a nővel általában már hatodjára csütörtököt mond. Ha azonban új nő bukkan fel, akkor az érdeklődése felélénkül. A szabad szerelem a férfiaknál agybeli beidegződés, evolúciós múltjuk öröksége. Korunk férfija még mindig viszonylag nagy hipotalamusszal és bőséges tesztoszteronnal rendelkezik.
Az arab országokban még mindig jellemző a többnejűség. Egy hazánkban élő arab ismerősöm is úgy nyilatkozott erről a kérdésről, hogy ezt a hagyományt magával hozta. Nincs lelkiismeret fordulása ezért, hiszen ő még független, nem kötelezte el magát egyik barátnője mellett sem. Ugyanakkor ismer olyan magyar férjeket, akik házasságuk mellett is barátnőket tartanak. Mindezek ellenére úgy gondolja, ha megtalálja az igazit, akkor áttér a monogámiára. Nem kell az arab világig menni, az európai kultúra is mutatja a poligámiára való hajlandóságot. Számtalan olyan esetről hallunk, mikor az egyik fél szemet huny a párja kicsapongásai felett, de még több, mikor nem is tudják, hogy megcsalás áldozataivá válnak. A titkos kapcsolatok jobb, ha nem derülnek ki, mert nagy fájdalmat tudnak okozni a másiknak. Popper Péter egy előadásán azt mondta, hogy a megcsalás nagy lelki terhet jelent az elkövetőnek, aki azért vallja meg tettét, hogy könnyítsen a lelkiismeretén. Ezzel azonban csak magán segít. Ezért a pszichológus azt ajánlja, hogy mérlegeljük a tett bevallását, ne hogy nagyobb kárt okozzunk vele. Az őszinte megbánást mindenkinek magának kell eldöntenie, mert kétesélyes a kimenetele.
A nők egy része is heveny vágyat érez arra, hogy több férfival legyen kapcsolatban. A nimfomániások azonban elhanyagolható százalékban vannak. Az emberi nőstényben akkor ébred nemi vágy, ha agybeidegződése a szex ígéretén túl egy sor más szempontra is reagál. A nők többsége kapcsolatra vágyik vagy valami érzelmi kötődésnek az eshetőségére. A hölgyek általában a peteérés környékén érzik a legerősebb késztetést a szexre. „A nő gyakran akar lefeküdni azzal a férfival, akit szeret, míg a férfiak gyakran akarnak lefeküdni…” – írják Pease-ék.
Egy kínai vicc jut eszembe erről a témáról. Az idős kínai házaspár az aranylakodalmát üli családi ebéd közepette. Még anno megbeszélték, hogy mindkettőjüknek lesz egy gyufásdoboza, s ha félrelépnének, akkor elhelyeznek benne egy szem rizst. Az ebéd után jött el az ideje a nagy leleplezésnek. Előbb a férj veszi elő kicsiny dobozát, s három apró rizsszem lapult benne. Pironkodik az öreg, de a feleség megbocsátó, sejtjeiből fakadó örök szerelem igézetét mutató tekintettel néz rá. Majd az asszony skatulyája is előkerül, de az bizony üres. Ebéd után a mosogatásnál a nagyobbik lányt csaknem hagyja nyugodni a dolog, s vallatóra fogja anyját, mert ő bizony nem akarja elhinni, hogy mindvégig hűséges volt a mama.
Mire az anya kacér mosollyal az arcán azt válaszolja: -No, de lányom, s szerinted miből volt az ebéd utáni rizsfelfújt?
[Man]