Monica Devil a harmincas éveiben járó, feltűnően csinos, közvetlen nő. Erős kézfogással és hatalmas cipőgyűjteménnyel büszkélkedhet. Mint elmondta, egy domina úrnőnek nagyon fontos, hogy vonzó legyen, ez elengedhetetlen része dominaságának – így kevésbé érzem alulöltözöttnek magam hozzá képest.
Magyarország domina királynője egy templom tőszomszédságában rendel.
Itt, huszadik kerületi stúdiójában beszélgettünk vele a fétisről, arról, hogy miért lesz valaki domina, mit tanácsolna a nőknek, és hogy általában mit érdemes tudni egy mai, modern, hazai úrnőről. Róla.
– Miért lesz egy nő domina?
Nos, senki sem így születik, én sem – nevet. Egy kolléganőm szerint a vérmérsékleten múlik, nekünk ez az alaptermészetünk. Szerintem ez féligazság, mert a külső körülmények is kellenek a természetünk kiteljesedéséhez. A dominaságot azonosítják az önzéssel, az elnyomó természettel, pedig ennek épp az ellenkezője igaz. Nagyon is szükséges az empátia ahhoz, hogy meglássam, kihez mi a kulcs.
– Te hogyan lettél domina?
Gimnázium után marketing asszisztensként dolgoztam, később pszichológiát végeztem. A marketinges életem alatt – tipikus: kosztüm, körömcipő – molesztálások, visszaélések rendszeresen előfordultak, s én ezt nem tűrtem. Az egész domina témakör egy szilveszteri társaságban talált rám. Baráti játékból alakult egy házibuliban. Akkoriban lehet, hogy épp erre volt szükségem, és nagyon természetesen jött elő belőlem. Jó mókának tűnt, nem is figyeltem rá oda. Ez az élmény azonban sarkosan megmaradt bennem, nem laposodott el később sem. A gyakorlat később jött, az elején csupán nagyon lelkes voltam. Az internet akkor még csak net cafékban volt elérhető, ahol nézegettem a domina oldalakat és jött az elképzelés, hogy én is ilyen stúdiót akarok, ilyen gyönyörű latex ruhákat, s ilyen megközelíthetetlen nő szeretnék lenni. Úgy gondolom, az évek alatt sikerült magas színvonalat elérnem itt, Magyarországon.
– Van valami, amit tanácsolnál a nőknek?
Szerintem minden, magát kicsit is egyszerűnek tartó, dolgozó nőnek – hangsúlyozom, saját magát tartja annak – javasolom, hogy próbáljon egy kicsit domina lenni, mert jót tesz a lelkének!
– Szerinted mi tartja vissza ettől a nőket?
Nagyon sok nő megijed attól, hogy irányítson. Habár talán egyre divatosabb dominának lenni a nemek felcserélődése miatt. De bizonyos nőknek az a feladat, hogy irányítsanak, inkább teher, nem pedig kiváltság. Ez is lehetne egy kis gyakorlat, amit idővel játéknak tekinthetnének és erősítené az önbizalmukat.
– Hogyan alakítottad ki a stúdiódat?
Szinte a nulláról. Mindig figyeltem a vendégek véleményére, igényeire. Lassan, darabonként szereztem meg a kellékeimet. Vannak saját készítésűek és vannak barterből származó darabok is. Nagyon szeretem, hogy körülnézek a szobában és szinte mindenről tudom, honnan van, tudom a történetüket. Egyébként is gyűjtögetős típus vagyok: van cipő, bizsu, ruha gyűjteményem. Érdekes, hogy ezekkel a finom, nőies dolgokkal viszonylag éles ellentétben vannak a büntető eszközök, amikből szintén igen nagy kollekció állt össze. Én ezt az egész stúdiót egyfajta felnőtt játszótérnek gondolom. Minél többfajta lehetőség van, annál jobb. Nem is szeretnék egy témakörre berendezkedni. Lehet kedvencem, de nem biztos, hogy jó, ha az kiderül. Ha valaki jön hozzám, akkor azt igyekszem belőle kihozni, hogy ő mit szeretne, mire vágyik. Nem tolom előtérbe a saját elképzeléseimet.
– Meg lehet egyetlen mondatban fogalmazni a dominaságot?
A domina egy önismereti élmény, egy társasjáték.
– A pszichológiát ennek a kedvéért tanultad?
Igen, abszolút! Ez 3 éve volt. Akkoriban egy magánéleti krízisen is átestem és akkor jött el az ideje, hogy elvégezzem ezt a képzést. Az is fejlődés, ha veszek egy új nőgyógyászati ágyat, de az is, ha magasabb lelki szinten tudom megvalósítani a játékokat. Így magamnak is segítség volt és fejlődés a munkában is. Ahhoz, hogy valaki úrnő legyen, kell az érzelmi intelligencia. Ahhoz, hogy vezessem a klienseket egy-egy szerepjátékban, lelki szinten érettebbnek kell lennem. Ezt nem lehet felelőtlenül, képzetlenül csinálni. Megmondani viszont sosem mondok meg semmit, döntenie a vendégnek kell.
– A domina is csak egy átlagos nő vagy más valamiben?
Hát nem igazán…, de egy átlagos nőből is lehet domina. Azt hangsúlyozom, hogy a domina is csak egy szerep. Én tíz körömmel ragaszkodom az átlagos hétköznapi életemhez. Ugyanúgy bevásárolok, takarítok, mint bárki más. Egy úrnőnek nagyon fontos az autoritása. Az az én kis takarításom, az én piacra járásom. Szeretném megtartani magamat az egyszerűségemben.
– Te felvállaltad a dominaságod…
Igen, évek óta vállalkozó vagyok. Néha vállalok szerepléseket is. Többnyire akkor keresnek meg, ha valami tragédia történik, amely befeketíti az egész fétist, beteges, aberrált dolognak állítva be azt. Ilyenkor igyekszem a műfaj védelmében nyilatkozni, hogy elmondhassam róla a jó dolgokat! Akár a biciklizést, akár bármilyen hétköznapi tevékenységet, lehet úgy csinálni, hogy rossz legyen és ez a fétissel sincs másképp. Lehet ez egy nagyszerű, felnőtt társasjáték. Meg lehet vele oldani akár krízishelyzeteket is. Ez sokkal jobb, mintha inna, drogozna, verekedne az illető.
– Mennyire népszerű ma Magyarországon ez a műfaj?
Ez a műfaj ma divatos. De ennek is megvan a fix érdeklődői köre, amely nagyjából állandó. Eddig a már kialakult szexuális szokásokkal bíró férfiak kerestek fel, most már fiatalabbak is jönnek. Az biztos, hogy az ingerküszöb kitolódik. Ez egy általános jelenség a világban.
– Mi lehet nehéz ebben a műfajban?
Sokan nem tudják elsőre megfogalmazni, mit is szeretnének. Mindig le kell ezeket a burkokat hántani. Ennek a tevékenységnek 80%-a pszichológia, egy-egy szeánszot leginkább egy pszichodrámás foglalkozáshoz tudnék hasonlítani. Persze ez nem pusztán egy pszichológia előadás, hanem egy nagyon szexi játék, izgalmas környezetben, erotikus ruhákban és fantáziát beindító eszközökkel, egy lényével irányító és külsejében is vonzó nő irányításával!
– Mi az, amitől az emberek elkezdenek érdeklődni ez iránt? Honnan jön az erre való vágy?
Ez lelki alkat kérdése is. Ez a témakör nem érdekel mindenkit. Van, akire tartozik, és annak úgyis felmerül az életében. Ez nem betegségtípus, hanem alkat, ezt hangsúlyozom! Ezek emberi játszmák. Maga a szeánsz szó sem spirituális, arra utal, hogy itt egy szertartás történik. Mindig egy-egy témát boncolgatunk, és azt csináljuk végig, mint egy szertartást. Ennek mindig játék jellege van, és azt játsszuk, ami az adott embernek izgalmas. Úgy gondolom, hogy akkor ő ezt a megoldási formát választotta a felmerülő problémáira.
– Nevezhetjük függőségnek a fétis-imádatot?
Nevezhetjük, de ha azt nézzük, hogy kiváltunk vele egy romboló tevékenységet, akkor azt hiszem, tekinthetjük fontosnak és hasznos, pozitív megoldásnak.
– Volt olyan, hogy tőled függőségbe került valaki?
Nem hagyok ilyet kialakulni! Talán rombolóan is, de én ezt mindig lefektetem, mindenféle kapcsolat kialakulása előtt, hogy nincsen intim viszony. Nincs napi kapcsolat köztem és a vendégeim közt. Ehhez a vendég részéről is kell egyfajta érzelmi intelligencia. Mint úrnőnek, ebben is uralkodnom kell, meg kell szabni a játékszabályokat, hogy milyen alapon, mikor és hogyan szolgálhatnak, úgymond.
– Hogyan szűrsz a vendégeid közt? Ki juthat el hozzád személyesen?
Mindig adok az ösztönös intuíciómra. Hála istennek elég jól döntök – ennyi év rutinnal. Abból indulok ki, hogy minden szándék mögött pozitív érdeklődés van. Akár egy hívogató piszkálódás mögött is, csak ezzel még nincs tisztában az illető. De ha valaki csak csörget, vagy nem jön el a megbeszélt találkozóra, akkor azt azonnal ignorálom. Úgy gondolom, itt is érvényesül a vonzás törvénye, úgyis abból lesz törzsvendég, aki jól érezte magát – írja a Frappa itt.
– Mondhatjuk, hogy te szex munkás vagy?
Nem, mert nem a testemből, hanem a tudásomból, illetve a stúdióm adta lehetőségekből élek. Maga a fogalom, a dominára vonatkoztatva még viszonylag tisztázatlan, mivel gyakorlatilag nálam konkrétan aktus nem történik, tehát ilyen téren szex nincs. Mégis szexszel foglalkozom, pontosabban azzal is. Úgy nevezném, hogy ez egy hosszúra nyújtott előjáték. Én épp azáltal is vagyok úrnő, hogy távolságot tartok. Elérhetetlen vagyok szexuálisan, és ez is alátámasztja a tekintélyemet. Ugyanakkor mindenképpen része a szex kultúrának, amit csinálok. A tantra, a szex masszázsok és a szado-mazo is a szexről szól, azonban nem feltétlen az orgazmusról, hanem az útról, ahogyan eljutunk oda. Van, aki nem élvez el, mert az számára túl bensőséges lenne.
-Befolyásolja ez bármennyire a te szexuális életedet?
Persze. Nekem abszolút kell ez a játék a szexben, mert ez a lényemnek egy nagy része. De persze nagyon fontos, hogy a partnerem is élvezze, szeresse. Ehhez nem elég, ha csak elfogadja.
– A domina úrnő mekkora része a személyiségednek?
Úgy mondanám, nem az úrnőben van az én személyiségem, hanem ő van bennem. Ebben a 8 éve tartó életszakaszban pedig az úrnő rész került előtérbe. Ez a játékosság mindig része volt az én szexualitásomnak. – Ha a férfiak megtudják, hogy domina vagy, hogyan reagálnak? Amikor megtudják, megijednek. Rettegnek tőlem! – nevet.
– Igen sok extrém dolog van a repertoárodban. Miért épp ezek?
Az szerepel a kínálatban, amire igény van. Tulajdonképpen már a stúdió berendezését is a vendégeim szabják meg, hiszen én nekik szolgáltatok és az a fontos, hogy nekik mire van szükségük. De nagyon fontos kulcs az is, hogy mi a határ. Itt mindig egy határpróbálgatásról van szó. Ez egyébként is fontos része a dominaságnak. Megtalálni a megfelelő egyensúlyt. Nagyon szigorú szabályokat szabtam, itt nincsen csonkítás, maradandó károsodás. Valójában én itt egy óvó néni vagyok, nekem kell a józan észnek lennem, vigyáznom a vendégre, aki akkor épp lepasszolja a felelősséget. Nekem kell őt irányítani, mint egy szülőnek. – Akkor ez nagy felelősség is… Hál’ istennek bennem ez a tudat mindig jól működött. Tudom, meddig mehetek el, illetve távol tudom magam tartani érzelmileg. Csakis akkor maradhat tiszta ez a játék. Én ebbe nem vihetem bele a személyes érzelmeimet.
– Hogyan oldod meg, hogy távolságot tarts?
Alapvetően egy tartózkodó nő vagyok. Nagyon szeretek beszélgetni, csevegni, de igazán közel keveseket és nehezen engedek be. Csak a felszínen vagyok kommunikatív. Nekem itt muszáj is külső megfigyelőnek lenni. Így biztonságos.
– Miért jó dominának lenni?
Biztosan így kellett alakulnia és biztosan nem véletlenül tartok ki emellett. Konkrétan miért jó? Gyakorlatilag maximálisan én irányítok mindent. Ez a nekem megfelelő felállás. Én építettem fel és tartom fenn ezt az egész vállalkozást. Ez egy úgymond magánpraxis, ami nagy szabadságot ad nekem. – Mik egy domina és egy alárendelt kapcsolatának alapjai? A legfontosabb a kölcsönös bizalom! Ezt először bizony meg kell előlegezni egymás felé. Bízni kell benne, hogy egyik fél részéről sem történik visszaélés, túlkapás a játék során. Mindenképp vannak alap játékszabályok. Például mivel foglalkozhatunk, mi történhet. Illetve, hogy más minőségben mi egyáltalán nem találkozhatunk. Meggyőződésem, hogy ezt utcára nem lehet vinni. Ez nem oda való. Egymást tiszteljük meg a fétis viselet hordásával is egy-egy találkozó alkalmával. – A fétis összejövetelek magán partyk vagy nyíltak? Évek óta vannak ilyenek, és alapvetően nyíltak. Nem mondom, hogy sűrűn, de időnként én is ellátogatok. Néha vendéget is viszek és csinálunk műsort.
– Mit takar pontosan a fétis?
Pszichológiai szempontból a fétis maga az imádat tárgya. A régi szemlélet szerint még a parafíliák közé sorolják a fetisizmust, de ma már csak szexuális eltérésnek hívjuk és nem tekintjük betegségnek. Én magam is elutasítom, hogy betegség lenne. Az orvosi megfogalmazás szerint ez egyfajta rosszul integrálódott szeretet. A személy iránti szeretet eltolódik egy tárgy vagy egy lelki folyamat felé. Lehet ez egy harisnya, cipő, bugyi, vagy egyfajta alázó viselkedés, akár csiklandozás. Freud szerint ez attól függ, hogy a kisfiú mennyire szégyenlős: a tekintete a cipőn áll meg, vagy a harisnyán esetleg feljebb csúszik és a bugyin. Ez általában 5-6 éves korban fixálódik, és egyfajta péniszféltésen alapulhat. Amikor a fiú rájön, hogy az anyukájának nincsen fütyije, akkor megijed, hogy vajon az övét is levágják-e.
– Miért és kik szeretik főként ezt a játékot?
Ez érdekes. Aki a megadó fél és hagyja kikötözni magát, az a magabiztosabb. Ellentmondás, de csak az tudja így átadni magát, aki elég biztos a saját pozíciójában. Az is vonzó ebben, hogy nem neki kell megmondani, hogy mit kell tenni és átadhatja magát. Azonban ha az egyik izgat, akkor valószínűleg a másik is. Pároknál gyakori, hogy tudatosan váltogatják, mikor ki irányít. A szado-mazonak van egyfajta beteges hangzata és tartalma, pedig azt is jelentheti, hogy van egy pár, akik jókat játszanak.
– Miért szereti valaki, ha megalázzák?
Ez mindig egy komplementer. Az ember arra vágyik, ami vele nem történt meg. Ha valakivel ez megtörtént, akkor erre nem vágyik.
– Normális dolog ez?
Ezt ki kell próbálni. Mindenkinek más a normális. Ez egyfajta kíváncsiság is lehet, én alapvetően az egészet normálisnak tartom, habár a saját határaim eléggé ki vannak tolva. – nevet
– Az emberek többsége a mai napig is negatívan áll hozzá ehhez a témához. Szerinted miért?
Ez abszolút ősemberi viselkedés. Nem ismerik, vagyis félnek tőle. Az álszent magatartás még mindig dívik.
– Vannak terveid arra az időre, amikor már nem leszel aktív domina?
Néha jönnek hozzám párok, hogy tanítsam őket és gondoltam már rá, hogy a későbbiekben egyfajta tanfolyam jelleggel akár életmód csoportokat is szerveznék. Akár félénk lányoknak, akár háziasszonyoknak, akik nem csak a domináns stílusra kíváncsiak, hanem az öltözködésre és a többi vele járójára is. – Olvastad A szürke ötven árnyalatát? Megvettem, elkezdtem, de ott van a polcon, mert utána egy kutyaetológiával foglalkozó könyvet vettem és az lett a bestseller… – nevet.
– Mit gondolsz az egyre szaporodó szexuális irodalomról?
Remélem, ezeket a könyveket a lányok olvassák el és felbátorodnak! Jó lenne, ha ilyen hatása lenne, mert pár éve a fétis könyvek kifejezetten a sorozatgyilkossággal voltak összekapcsolva és én nagyon sajnálom, hogy ezzel befeketítik a fétist. Talán kicsit jobban bekerül a köztudatba az újabb könyvek hatására. De van valami, amit sosem szabad elfelejteni a fétissel kapcsolatban: ez nem a valóság, ez egy fantáziavilág. Ez szexuális játék. Nem kevesebb, de nem is több annál.
– Mondhatjuk, hogy ez tulajdonképpen mindenkit érdekel?
Nem. Akár, mert nem ilyen lelki alkat, akár mert nem tud túllépni a prüdériáján. – Ki és miért próbálja ki? Ez mindenképp egyfajta lelki igényen alapul. Soha nem a szexuális kielégülés a cél. Itt inkább a folyamat a fontos, ami tulajdonképpen egy rituálé. (Ami nem összekeverendő ennek a spirituális jelentésével.) Azért hívjuk így, mert ez egy állandóan ismétlődő találkozó. Jellemzően azok érdeklődnek ez iránt, akik folyamatosan diktálnak és vezető pozícióban dolgoznak. Nekik ez hiányzik az életükből. A másik rész a kísérletezők: vagy divatból, vagy kíváncsiságból. De ezt sem szabad lebecsülni!
– Hogy látod, könnyen egymásra találnak ebben a párok?
Sajnos nagyon kevés ilyen pár van. Hozzám is azért fordulnak sokan, mert akár meg sem merik említeni a párjuknak.
– Mennyire igaz az, hogy mindent Te irányítasz?
Itt a játék szerint én irányítok, de nagyon fontos, hogy a partner mit akar. Látszólag itt az úrnő parancsol, és a szolga szolgál, de ez nagyon hamar kiüresedhet. Oda kell figyelni, hogy a szolga miben szeretne szolgálni. Ez egyfajta szexuális társasjáték, de semmiképp nem a valóság! Nagyon kegyetlen lenne, ha azzá válna. Ennek alap filmje a Keserű méz, ahol játszanak, majd dühből és bosszúból valósággá válik a játék. A film tökéletes példázata annak, amikor a játék borzalmas valósággá válik.
– Szereted azt is, ha téged dominálnak?
Ezt úgy mondanám, hogy érdekel, de én 90%-ban úrnő vagyok és a maradék 10% is csak nagyon-nagyon ritkán működik. És csakis a magánéletben.