Prosti riport

Hazánkban sok egyetemista vagy főiskolás lány vállal gyorséttermi állás vagy bébiszitter feladatok helyett szexmunkát. A felmérések azért pontatlanok, mert a testüket áruba bocsátó hallgatók előbb-utóbb ki szeretnének szállni a szexiparból úgy, hogy korábbi pénzkereseti forrásuk titokban marad.

A titok megőrzése azonban nem csak a környezet megítélése miatt fontos. A szexiparban robotoló lányokra ugyanis éppúgy rátalálhat a szerelem, mint „ártatlan” diáktársaikra. Arra azonban kicsi az esély, hogy a pasi simán elfogadja, hogy az egyébként akár jelesre vizsgázó párja szexszel fizetett a rezsiért, a tankönyvekért és a diplomáért.
– Amit tennem kellett, azt nem lehetett gyomorforgás nélkül csinálni. Ahhoz is pénzre volt szükség, hogy kiszaladhassak a világból. Apróhirdetést adtam fel bazárújságokban és az interneten. Soha nem raktam fel fotót magamról, a paraméterek megadása azonban bőven elég volt ahhoz, hogy legyenek jelentkezők. Jobbára negyven feletti pasik jelentkeztek, akik unták a párjukat. Az análon kívül mindent bevállaltam. Később már párokat is, akik engem akartak harmadiknak. Nőket is kielégítettem. Eleinte csak hétvégén vállaltam ügyfeleket, később a hét közepén is volt egy este, amikor ‘dolgoztam’. Tehettem, mert egyedül voltam az albérletben, mindig hozzám jöttek a kuncsaftok, és nem volt senki, aki figyelte volna, mit művelek. Ha nem is dőlt a pénz, azért jutott mindenre: fodrászra, cipőkre, étteremre és utazásra is. Félre is raktam egy keveset. A három év alatt csak olyan aktusok voltak az életemben, amelyekért pénzt kaptam. Nem volt részem valódi szexben. Senki nem akart gyengéden, szerelemből bánni a testemmel, a lelkemmel. Megfizetett tárggyá váltam…