Amilyen szép, olyan jól szopja a faszt Farkas Ildikó

Farkas Ildikó amilyen szép, olyan jól szopja a faszt, nyeli a spermát és odaadó a pornóban. Farkas Ildikó szép szőke, nem szarozik semmilyen adult munkánál. Pornós anyagai: Balla Edit és Farkas Ildikó adult munka.  Csoportszex pornófilm forgatás szereplője is volt. Magyar lányok végigbasszák pénzért a világot. Balla Edit és Farkas Ildikó a pinájukkal keresnek pénzt. Tömegszex pornóban szopnak, baszak a magyar lányok, de Ildi páros szexmunkában a legjobb!

Farkas-Ildiko-szex-Nesty

Farkas Ildi pornós nevei: Katrin Wolf, Aniko Stark, Nesty Nice, Katherine Wolf, Katerina Wolf. Itt egy óriási sex leszbikus pornóban Balla Edittel szexel a leszbikus pornó felvételen. Az összes magyar pinát ha megnézed, eldobod az agyad, milyen sunákat kefélnek szarrá! A magyar pornós lányok közül, az adult munkát bevállaló Szexpláza plázacicák közül a felkapottabb pornó szereplők itt láthatók! A hatalmas tagi tartalom mellett a teljes Farkas lány xxx anyagát, fizetendő díj ellenében tagok nézhetik meg itt, ahová jelszót ezen az oldalon szerezhetsz be.

Csoportszex pornófilm forgatás Szexpláza

magyar-es-roman-pornozo-lanyok

Csoportszex pornófilm forgatás Szexpláza. Férfi szereplők: Csáky Attila Béla, Jászberényi László, Kálmán Ottó, Vinkó Róbert, Vura Szabolcs. Női szereplők a filmben: Szabados Melinda, Stefánka Szandra, Farkas Ildikó, Miklós Szidónia, Silion Antinia Roxana. Magyar és román lányok pénzért pornóznak a szexfilmben, a szoft anyag itt nézhető. Stefánka Szandi a seggébe és a pinájába is kap egyszerre nagy faszokat. Csoportszex pornófilmben szopnak, baszak, a forgatás alatt készült rendezői pornóképek itt láthatók. A teljes anyagot tagok nézhetik meg.

csoportszex-porno-szopas-baszas

A lány és a farkas – Red Riding Hood – film

Szexuális és hátborzongató játék Piroskával, azaz fantasyba öltöztetett krimi általános mesei gyanakvással.
Ma már mindenki tudja, hogy a legismertebb Grimm-mesék sokszor elborzasztó történetei pszichológiai eszközök is voltak, sokszor a gyerek szexuális fejlődésének kríziseit segítettek feldolgozni. A Piroska és a farkas sem mentes a gyerekeket annyira feszítő kérdésektől, sőt, lényegében másról sem beszél folyamatosan. A lány és a farkas készítői ezzel tisztában voltak, meg persze az amerikai piac álszentségével is, így ígéretes filmjük megreked a fantasy, a thriller és a krimi határvidékén – ahelyett, hogy egy telitalálat dráma lett volna belőle.
Kis, sosemvolt-középkori faluban vagyunk télvíz idején, ahol a fehér havat sokszor pettyezi a vörös vér. Ugyanis a kis közösséget vérfarkas terrorizálja. A tizenéves Valerie testvérével is végez az egyik nap, így a lányt már nemcsak a szülei által ráerőltetett kényszerházasság terve szomorítja. A falubelieknél ekkor elszakad a cérna, és elindulnak felkutatni a vérszomjas toportyánt. Elszánt hadjáratuk, bár további áldozatokat követel, sikerrel látszik zárulni. Ekkor érkezik azonban a faluba a vérfarkarkas-szakértő Solomon atya (Gary Oldman elővette az összes akcentustartalékát) és kísérete – amolyan spanyol inkvizíciós stílusban -, és felvilágosítja a népet, hogy egy mezei farkas elpusztítása semmit nem old meg, a vérengzések folytatódni fognak, és persze neki lesz igaza. Az egyre baljósabb történetben persze a nagymamájától kapott piros köpenyében pompázó Valerie-nek lesz kulcsszerepe…
Amanda Seyfried ezen a héten két filmben is debütál Magyarországon (a másik a Chloe Atom Egoyantól), s mindkét szerepében előveszi erotikus kisugárzását. Itt persze nem neccharisnyákban és csipkefehérneműekben tessék őt elképzelni, olyan félig rejtett játékról van szó, amit Amerikában is elvisel a társadalom (lásd cheerleaderek, pompomlányok a focimeccseken). A kérdés persze az, hogy mit is kezd a film a Piroska-történet magjával, és bár dramaturgiailag jó össze van rakva a film, valahol megrekedünk a műfajok és stílusok között. Fantasy ez, meg thriller, ügyesen kavargató krimi, de persze a produkció nem akar lemondani a Twilight-sorozat nézőiről sem, nem véletlen játssza Valerie szerelmét egy Robert Pattinson-kompatibilis süvölvény, és a rendező is abból a produkcióból jön. Talán ez a „mindenből egy kicsi” biztonsági játék teszi, hogy A lány és a farkas zárlata nem üt akkorát, és nem a logikus (egyben megrázó) utat követi, hanem kicsit elmismásolja, szétkeni a történetet. Kár, mert ekképp csak egy közepesen izgalmas, közepesen érdekes filmet kapunk.
Ja, és kiemelendő még Julie Christie a nagymama szerepében – rég láttam már ilyen hátborzongató nagyit!
Red Riding Hood – színes, feliratos, amerikai-kanadai fantasy, 100 perc, 2011, rendező: Catherine Hardwicke, forgatókönyvíró: David Johnson, zeneszerző: Brian Reitzell, operatőr: Mandy Walker, producer: Leonardo DiCaprio, Jennifer Davisson Killoran, Alex Mace, Jim Rowe, Julie Yorn, vágó: Nancy Richardson, Julia Wong, szereplők: Amanda Seyfried (Valerie), Shiloh Fernandez (Peter), Gary Oldman (Solomon atya), Max Irons (Henry), Lukas Haas (Auguste atya), Billy Burke (Cesaire), Virginia Madsen (Suzette), Michael Shanks (Adrien Lazar), Julie Christie (Red nagyanyja), forgalmazza az InterCom
Kritika: Amikor az ember a Piroska és a farkas című gyerekkori rémmese adaptációjának plakátjára lesz figyelmes (akkor is, ha a magyar forgalmazási keresztségben – jogosan – mellőzték Piroskát és egyszerűen csak “a lányról” van szó), akkor elvileg kétféle reakciója lehet: vagy megnézi, mert röhögni akar egyet és kíváncsi, hogy miképp lehet ezt a mesét százpercesre nyújtani; vagy pedig megnézi, mert az alkotógárda, a trailer és a csomagolás biztosíték lehet egyfajta jellegzetes képi világra és narratívára, amely egyes célcsoportoknál nagyon is működik (Alkonyat és társaik).
Az elsőfajta nézőt hívjuk nagymamának. Ők már nagyon sok mindent láttak, rossz filmeket, jó filmeket egyaránt, nem lehet őket effajta színes, zenés parasztvakítással kielégíteni. Jobb esetben csoportosan nézik meg ezt a filmet és hangosan kacagásuktól visszhangzik a plázamozi, rosszabb esetben végigunják és szemináriumi jegyzeteket készítenek a “hogyan ne írjunk és rendezzünk filmet” című (sajnos, úgy tűnik, opcionális) tantárgyra. Számukra ez a kedvesen butuska, műhóval megszórt középkori falucska átverés, láttak már ilyesmit jobban megcsinálva pl. Terry Gilliamtól, és amikor a cudar tél közepén mindenki kigombolt ingben császkál a falu közepén, már a fejét fogja. A nagymamák utálni fogják ezt a filmet. No nem habzó szájjal, inkább unottan.
A második fajtát hívjuk Piroskának. Ők a naivak, akiket talán most rángatnak el először moziba azzal a felkiáltással, hogy ugyanaz a néni rendezte, mint aki a Tvájlájtot. Ők lehet, hogy pont ilyen szendének, szőkének, nagyszeműnek és magas pH-értékűnek képzelték el gyerekkorukban is azt a bizonyos Piroskát (Amanda Seyfried). A szinte musicalre utaló zenés részeknél dobognak a lábukkal, a csúnya farkas megjelenésekor a szívükhöz kapnak. Ők élvezik a giccset, mert szervezetük erre van kondicionálva. Talán nincs is más enzimjük, amivel szubtilisebb filmnyelvet lebonthatnának és szétjuttathatnának a szervezetükbe. A film ezt a célcsportot szolgálja ki maximálisan, még a vámpírmítoszt is be tudták valahogyan tuszkolni az amúgy teljesen archetipikus, Szent György és a sárkányt, vérfarkasokat és egyéb mítoszokat egyaránt magába foglaló történetbe, aminek így aztán igazából vajmi kevés köze lett az „eredeti” meséhez (természetesen nem mintha létezne bármilyen népmeséből “eredeti”, de azért vannak kanonizált változataink, Perrault és a Grimm-fivérek által).
A sztori szerint egy kis faluban időnként egy farkas garázdálkodik. Már elég rég nem esett emberéletben kár, de most egy fiatal lányt (Piroskánk testvérét) széttrancsírozza a falu kellős közepén. Innentől a legfontosabb szál természetesen a farkas felkutatása és elpusztítása lesz, aminek érdekében megjelenik maga Gary Oldman ezüstkörmökkel, papi köntösben és piszkosul szaval. Természetesen a főhősök magánélete is bonyolódik, mindenféle háttértörténetek bomlanak ki, megismerjük a még mindig karizmatikus nagymamát (Julie Christie) és más falulakókat is, egészen a nagy tetőpontig, amikor meghal a farkas (ezzel sokat nem mondtam el, meglepetésekre nyugodtan lehet számítani). Ez így még nem is hangzik annyira szörnyűnek, de amit színészi játék (tessék megszámolni a főhősnő mindkét arckifejezését!), dramaturgiai ritmusérzék, valamint díszlet- és jelmeztervezés címszó alatt elkövetnek az alkotók, az tényleg gyerekmeséhez hasonlóvá teszi az egész filmet. Azokat viszont legalább tizenöt perc alatt le lehet darálni…
Ha van Piroska és nagymama, akkor hol vannak a “farkas” típusú nézők? – teszi fel a kedves olvasó jogosan a kérdést. Nos, valószínűleg ők a dühösek, a kiábrándultak, akik vérfarkasként tombolva hagyják el a mozikat. Akik megunták, hogy műfaji változatosság címszó alatt műfaji bizonytalanságot adnak el nekik. A jelek szerint van belőlük jópár, elég a filmeket ért kritikákat és pontozásokat nézni. Sok műhó semmiért… A film hivatalos weboldala itt

A farkas fasza

Piroska már nehezen mozgott a terhe miatt. Mindennapos volt. Társa, Farkas Szidomír, éppen élelembeszerzésen volt, és úgy gondolta, hogy elhozza a bábát, hogy vezesse le a szülést. A bába öt aranyért vállalta a kisdedek világra segítését. Megalkudtak és Szidomír előre kifizette őt, aztán elindultak az erdei házikó felé.
Piroska már erősen vajúdott és elfolyt a magzatvize is. Feltette a vizet a kályhára melegedni, aztán befeküdt a friss lepedőkkel áthúzott ágyba, így várva a bábát. Vajúdás közben átfutott elméjén élete fordulatot vett története.
Azon a ragyogó őszi napon kiskosarát a karjára véve, az édesanyja által megpakolt elemózsiával elindult a nagymama erdei házikója felé. Gyanús csend fogadta. A nagymama állig betakarózva feküdt az ágyában. Illendően köszöntötte, de csak rekedtes motyogás volt a válasz. Hozzá lépett és felhajtotta arcáról a dunyhát. Meglepetésére egy gyönyörű fiatal férfiarc nézett rá kéjsóváran. Kissé hátrahőkölt, majd megkérdezte tőle.
– Hát Te ki vagy?
– Én, egy vándorlegény vagyok és behúzódtam ide, ebbe az elhagyatott, üres házikóba éjszakára.
– Nem tudod, hogy hova tűnt a nagymamám? – kérdezte tőle ártatlan tudatlansággal Piroska. A farkas, mert, hogy ő volt a nagymama alteregója, imígyen válaszolt.
– A nagymamád, már az örök vadászmezőkre költözött: meghalt. Egy vadorzó lőtte le medve helyett…én már halva találtam rá a ház megett, el is temettem szegénykét. A vadászt pedig elkergettem.
– Ó, kedves fiatalember, hogy köszönhetném meg a hozzánk való jóságodat? Hoztam a nagymamának finom falatokat, felkínálhatom neked? – a farkas kéjsóváran jártatta tekintetét végig a hamvas szűz leányka arcán, testén és megszólalt.
– Ó, bájos leányzó elfogadom a kedvességedet – mondta, és felülve az ágyban, az ölébe tett kosárka tartalmát mind felfalta. Piroska látva, hogy a fiatal legénynek álcázott farkas némiképp elverve éhét, és nagyokat böffentve nyalogatta, valószerűtlenül hosszú, piros nyelvével kéjsóvár ajkait, megkérdezte tőle.
– Mivel tudnálak még megsegíteni deli legény?
– Hát, ami azt illeti, nagyon átfáztam az éjjel, ha mellém bújnál és megmelegítenél, gyöngyöm-violám, az jót tenne az egészségemnek – biztatta a farkas. Piroska, ártatlan tudatlanságában ráállt erre a karitatív cselekedetre és belegyezett, hogy mellé bújik. A farkas így biztatta.
– Vesd le ruhácskádat kisleányka, nem szeretném, ha összegyűrődne, mert mit is szólna az anyukád!
Piroska egyenként elkezdte levetegetni ruhadarabjait. Miután lehullott róla a pruszlik, a pöttyös szokna, a fehér karing is már csak egy bugyiban álldogált az ágy előtt. A farkas nógatva, megszólalt:
– Vesd le azt a kis ágyéktakaró bugyikát is, szeretném, ha egész testeddel megmelengetnél kis bülbül madaram. Piroska kibújt bugyijából is mellé bújt a farkasnak. A farkas rögtön átölelte, és elkezdte csókolni ajkait, hófehér hattyúnyakát, majd lejjebb a köldökéig. Közben hímvesszeje már ágaskodva kérte magának a részt. A lányka fölé guggolva felkínálta neki kőkemény dárdáját.
– Szopogassad drága kincsem ezt a finom nyalókát! – biztatta. Piroska, mit tehetett mást, elkezdte szopni ezt a hatalmas, piros fejűre duzzadó szex kígyót. Mikor már megjelentek az első harmatcseppek a farkas brámerjén, akkor, pozíciót váltva oldalra fordult Piroskával, és míg az hímvesszejét vallatta, az alatt ő meg hatalmas, recés nyelvével Piroska vérvörös szűzkelyhét vette munkába. Amikor már izzani kezdett, és vérrel telt meg a csiklója is, és megjelentek a kéj harmatcseppjei a csiklón, s kissé ráspriccelődtek a szőrös farkas nyelve, tudta, érezte a farkas, hogy most már cselekednie kell. Hirtelen pozíciót váltva, durván hanyatt lökte a szüzet és áttörve szűzhártyáját, tövig mártotta bele bíborlándzsáját. Piroska elalélt a fájdalomtól és kéjtől. A farkas hatalmas adag ejakulátumot pumpált be mohó hűvejébe és méhszáján át méhébe is juttatott egy-két hímivarsejtet.
– Juhhhuúj! Jajj, anyám! , nyögött a kéjtől a farkas hímlevével összekeveredő defloráció által okozott vérben fetrengő levegőért kapkodó Piroska. Aztán beleájult a kéjbe. Mire felébredt a bódító álomból, a legények álcázott vérfarkas, mert bizony egy vérfarkas tette magáévá a leányzót, úgy eltűnt, mint a kámfor. Egy levelet talált az asztalon: „kilenc hónap múlva, mikor eljön az órád, és elfolyik a magzatvized, megjelenek és segítem világra hozni közös gyermekeinket. Szidomír”
A bódult álom végetért, és újra, egyre szaporábban jöttek a göcsök. Ekkor léptek dobogása hallatszott, és megjelent a bába és a Szidomírnak álcázott vérfarkas. A szülés simán lefolyt. Két gyönyörű gyerekecskét hozott a világra Piroska. Egy kisfiút és egy kisleányt. Szidomír, alias, vérfarkas, ragaszkodott hozzá, hogy ő rágja el a köldökzsinórjukat. Ezáltal, amint elérik a felnőttkort mindketten vérfarkasokká válnak.
A bába bepólyálta a csöppségeket, és az anyjuk mellére fektette őket. Szidomír kikísérte a bábát. Amikor a ház mögé értek tépőfogait a bába nyaki ütőerébe vájta, és kiszívta életerejét. Az elaléltan hátra hanyatló bábaasszonyt még megerőszakolta, majd útjára engedte. Szidomír ettől kezdve békésen éldegélt szeretett nőjével, és gyönyörködött kis vérfarkas kölykei cseperedésében. Mert bizony igaz, hogy az idő múlásával még egy szakajtó kis vérfarkas csemetével örvendeztette meg őt Piroska. Boldogan éltek, amíg meg nem haltak.