Címke: tinicsaj

Ritának hívnak, és idén érettségizem. A múlt nyáron két hetet a francia Riviérán töltöttem a szüleimmel. Persze nem lóghat az ember állandóan a szülei nyakán, a szállodában és a strandon sok velem egykorú lánnyal és sráccal ismerkedtem meg. Együtt lógtunk, végiglátogattuk a környék összes strandját, esténként diszkóztunk, szóval jól éreztük magunkat.
Egyik nap azonban épp egyedül csavarogtam az egyik, Nizzától elég távoli strandon, és bevallom, veszettül unatkoztam. A szüleim ugyan csak tízre vártak, de én már ötkor elindultam. Felvettem egy hosszú pólót a fürdőruha fölé, hónom alá csaptam a strandszatyrot, és felmásztam az útra stoppolni.
Általában nem kell sokat szobroznom az út szélén, de válogatós vagyok, meg óvatos. A magányos férfiakat, ha lehet, kerülöm, úgy biztonságosabb. Szóval egy tucat kocsi elhúzott mellettem, mire egy jónak tűnő megállt. Nagy, szürke kocsi volt, hogy milyen márka, nem tudom, nem vagyok szakértő, talán Volvó, ketten ültek benne.
– Hova mész? – kérdezte a nő.
– Nizzába asszonyom.
– Mi is. Szállj be! – hátranyúlt, hogy kinyissa az ajtót, én pedig bevágódtam a széles, kényelmes hátsó ülésre.
– Nagyon köszönöm. – mondtam udvariasan.
Elvégre az ember legyen udvarias, ha stoppol. Nem? Bonjour-ral köszöntek, és már indultunk is. Jobboldalt ültem, láthattam a volánnál lévő férfi profilját. Arcra negyven körülinek látszott, de a haja már majdnem teljesen ősz volt. A fehér pólóhoz képest a bőre erősen napbarnított, a hangja, ahogy az előbb köszönt, szimpatikus, és elég jóképű volt. Végül is tökmindegy, hogy ronda vagy szép, de az ember mégiscsak jobban szeret jóképű útitárssal utazni. Nem?
Beljebb araszoltam az ülésen, hogy a nőt is szemügyre vegyem magamnak. Őt harmincra saccoltam, csinos, rövidre vágott haja volt, és nagy szemei. Talán kékek, ezt nem láthattam. Hátul gombolódó, kék blúzt hordott. Mintha megérezte volna, hogy nézem, hátrafordult.
– Na? Mit gondolsz rólunk?
– A francba! – csak gondoltam.
– A tükör visszafelé is mutat. – bökött fölfelé mosolyogva.
– Szóval? – gyönyörű fehér fogai voltak, elöl egy kis hézaggal, és a szeme tényleg kék.
De most mi a fenét mondjak?
– Szóval? Úgy gondolod, hogy szép pár vagyunk? – volt némi irónia az arcán, ahogy kérdezte, és rám nézett.
Tök ciki! Most mit mondjak, hogy szépek?
– Igen, igen… azt hiszem. – nyögtem ki, és a továbbiakban igyekeztem az egyébként abszolút érdektelen tájat tanulmányozni.
– Hát, ha te nem szólalsz meg – folytatta a nő – én azért elmondhatom, hogy téged nagyon is csinosnak talállak. Nincs igazam Henri?
A férfi megigazította a tükröt, láthattam az arcát, amíg engem tanulmányozott. Markáns arca volt, férfias és mégis gyengéd.
– Nagyon is, nagyon is csinos. – mondta a férfi.
Tulajdonképpen én is megdicsérhetném őket, gondoltam. Nincs abban semmi, és tényleg szépek.
– Én is úgy gondolom, hogy maguk nagyon szépek. – böktem ki.
– És, és nagyon jól néznek ki együtt. – fűztem még hozzá.
A nő hangosan felkacagott.
– Nem rossz! Hallod ezt Henri?
– Tudod, mi tökéletesen összeillő pár vagyunk. – fordult hátra még mindig kacagva.
– Azonos az ízlésünk, azonosak a vágyaink, ugyanarra gondolunk ugyanabban a pillanatban.
– Igen? És ebben a pillanatban mire gondolnak ketten együtt? – csúszott ki a számon némileg szemtelenül. De tudják, kit röhögjenek ki, ha ennyire el is vannak durranva maguktól!
Egymásra néztek és mosolyogtak.
– Tudod, ha tíz perce kérdezed, mielőtt találkoztunk volna, azt mondom, hogy hazamenni, átöltözni, és elmenni valahova vacsorázni… – mondta a nő
– De most – folytatta a férfi – inkább rád lenne étvágyunk.
Elakadt a lélegzetem. Most vagy nem értettem jól, amit mondott, vagy szemrebbenés nélkül azt közölte velem, hogy… 17 éves voltam, és nem igazán tudtam elképzelni, mit is csinálhat három ember együtt.
– Na, mit szólsz hozzá? – kérdezte a nő mosolyogva.
Á, hülyeség, egyszerűen rosszul értettem valamit, nem ismertem a kifejezést. A férfi csak kedves akart lenni, és vacsorázni hívott? Én meg fantáziálok, tök ciki lenne egy ilyen félreértés.
– Semmit, nem is tudom, mit gondoljak…
– Gondold azt, hogy mi azt szeretnénk, ha közöttünk lennél a hálószobánkban. Mi pedig szeretnénk téged csókolgatni, simogatni, és ezer más módon kényeztetni. Na, mit szólsz? – és mosolygott, de a szeme nagyon is komolyan csillogott.
Nem tudtam megszólalni. Nem voltam már szűz, de azért mégis! Ilyen csak Franciaországban fordulhat elő! Egy pár nő tagja mosolyogva kifejti, hogy a barátjával együtt le akarnak fektetni. Ilyen nincs! Másrészt viszont valahol a dolog rettenetesen izgalmas. Hát mikor történhet az ember lányával ilyen kaland? Tagadhatatlanul egy vonzó, attraktív pár, nyugodtan odaillenének a cannes-i filmfesztiválra, vagy egy monacói hercegi fogadásra. Hát mikor találkozhatok én ilyen emberekkel, mondjuk otthon?
– A szüleimmel nyaralok, tízre várnak haza. – mondtam.
– Értem, de egyelőre hat óra sincs. Szóval az ajánlat: beérünk Nizzába, eljössz hozzánk, megiszunk egy italt. Aztán levetkőztetünk, és megpróbálunk neked örömet szerezni. De ha nem érzed jól magad, bármelyik pillanatban felállhatsz, és eljöhetsz. Erre szavamat adom, és a férjem is.
Szóval házasok, csak nem hordanak gyűrűt. Menjek velük? Az igazság az, hogy igenis velük akarok menni. Mert izgat a dolog, mert nőnek néznek, igazi nőnek.
– Igen, igen, szeretnék. – nyögtem ki.
– Nagyon jó! – mosolygott a nő – És voltál már együtt párral?
– Nem, még nem.
– Ez lesz az első? Igazán? – Bólintottam.
– De fiúval azért már voltál? – hát persze, azért teljesen hülyének nem kell engem nézni.
– Egy kicsit. – mondtam őszintén.
– Csak nem vagy még szűz? – ezek tényleg hülyének néznek.
– Nem, nem, már egy éve. – mondtam.
– Bravó! És azóta, gyakran csinálod?
– Hát néhányszor. – de azért tudok a dolgokról, tettem hozzá gondolatban.
– És lányokkal voltál már?
– Ó, igen, persze. – azért mindenre nem rázhatom a fejemet! Különben igenis simogattuk már egymást egy barátnőmmel. Ki volt bukva szegény, otthagyta a fiúja. De azért hihetetlen, hogy ezek milyen nyugodtan beszélnek ilyesmiről!
– A barátnőddel? – vette át a szót a férfi.
– Természetesen. – válaszoltam.
– És sok barátnőd van?
– Hát persze, három, négy. – gondoltam, ha már lúd, legyen kövér.
– Akkor itt nagyon unatkozhatsz, nem? Vagy kisegíted magad néha?
– Hogy?
– Arra gondoltam, hogy maszturbálsz-e?
Hát ez nem igaz! Igen, igen, magamhoz nyúlok, és nem csak itt, hanem otthon is! És akkor mi van? Mit akartok még tudni?
– Mondd csak, tulajdonképpen hány éves is vagy te? – kérdezte a nő.
– 18. – hazudtam hozzá egy évet magabiztosan.
– De nem francia vagy, ugye?
– Nem, magyar.
– Magyar? Bocsáss meg, azt hittem, német. A német lányok ilyen bátrak és felszabadultak, mint te. – mondta a nő.
Egymásra néztek.
– Hát, ha nem gondoltad meg magad, akkor megpróbálunk neked olyan örömöt adni, amilyet talán még soha nem kaptál, sem a barátaidtól, sem saját magadtól. Jó? Rendben, Henri? – fordult még a férjéhez.
– Nagyon jó. – bólintott a férfi.
Nagyon jó, gondoltam én is, de azért kíváncsi leszek rá. Azért én is tudom, amit tudok. Mert jó a szex, tényleg nagyon jó, de nekünk lányoknak egy szép esti séta néha sokkal többet jelent, annál, hogy a fiúk se szó, se beszéd nekünk essenek. Ezt már tapasztaltam néhány barátomnál. A nő biztos náluk is csak a férfi kedvéért megy bele ebbe, engem viszont izgat a dolog, tehát megyek. Láttam, hogy a nő keze átvándorolt a szomszéd ülésre. Előrehajolni nem mertem, biztos a nadrágon keresztül simogatja. Én is nedvesnek éreztem magam egy kicsit, jó lett volna megnézni az ujjammal, de biztos észrevették volna.
– Megérkeztünk, itt lakunk az utca végén. – fordult hozzám a nő
A keze továbbra is a férfi ölében feküdt.
A hetediken béreltek apartmant, erkéllyel és kilátással a tengerre. Hát szálloda és szálloda között van különbség. Ez határozottan a nagyon sok csillagos kategóriába tartozott.
A liftben közöttük álltam. A férfi alig volt magasabb nálam, és már több volt az ősz hajszála, mint a fekete. Elég sovány volt, vagy inkább szikár, így pontosabb. A nő alacsonyabb volt nálam, és teltebb, a melle, feneke nagyobb volt, mint az enyém, de azért karcsú, lapos sarkúban is szép lábakkal. Állapíthattam meg, amikor kiléptünk a liftből, és előrement ajtót nyitni.
– Tudom, hogy kevés az időd, ha tízre haza akarsz érni – mondta – de azért az erkélyt nézd meg, gyönyörű a kilátás. Én addig viszek egy italt a hálóba. Kérsz te is?
– Ez van… Nézz körül! – mutatott körbe a férfi, aztán kézen fogva kivezetett az erkélyre.
– Mindjárt hozok italt. Szereted a whiskyt?
– Igen. – ha szokott is otthon lenni, sose kóstoltam.
A kilátás tényleg gyönyörű volt, az égtől a tengerig a kék ezer árnyalatát fonta körbe az öböl partjának zöld-sárga-barna kígyója. Órákig elnéztem volna, különösen, mert pillanatonként hol megbántam, hogy ott vagyok, hol türelmetlenül vártam, hogy kezdődjön már el valami. Akartam is, meg féltem is, leginkább hagytam magam sodortatni, amikor a férfi figyelmesen bekormányozott a hálóba.
A halvány pasztellszínű falon ízléses rajzok lógtak. Nem másolatok, eredetiek, látszott. Vastag, puha szőnyeg, hatalmas és meglepően magas ágy, földig érő fehér prémmel letakarva. Az ággyal szemben tükör, oldalt apró asztalka, néhány székkel.
– Tetszik?
– Csodálatos. – tényleg az volt, filmekben látni ilyet.
– Fontos, hogy az ember jól érezze magát ott, ahol épp van. Nem?
– Itt az ital. Mondd csak, hogy is hívnak tulajdonképpen? – nyújtotta felém a poharat a nő.
– Rita.
– Rita, szép név. Akkor, Rita igyunk a találkozásunkra, és az ilyen szabad lányokra, mint te.
Ittam, nyeltem, aztán krákogtam és köhögtem.
– Ha túl erős, nem kell meginnod. Keresünk neked valami mást.
Hálás voltam a férfinak, hogy ezt mondja, úgy hogy egy köszönő pillantással le is tettem a poharat. A whiskyvel majd inkább máskor ismerkednék. Amúgy is eléggé vert a szívem, és akkora gombóc volt a torkomban, hogy na. Mindenesetre figyelmesek voltak és kedvesek, és megígérték, hogy ha akarok, bármikor elmehetek. Ez megnyugtatott valamennyire.
– Gyere, ülj mellém az ágyra! – hívott a nő.
Melléereszkedtem, a prém nagyon finom és puha volt. A férfi állva maradt, az italát kortyolta, egy pillanatig minket nézett, aztán kisétált a szobából. Amint kiment, a nő átkarolta a vállamat, és minden bevezetés nélkül puhán megcsókolt. A nyelvével egy picit szétnyitotta és végignyalta az ajkamat. Jólesett, hagytam, hogy óvatosan hátradöntsön, és elnyúltunk az ágyon. Könnyedén, természetesen fedezte fel a számat, államat, nyakamat.
– Vedd le a bikini felsődet! – súgta a fülembe.
Az ajka puha volt és gyengéd. Felíveltem a hátam, hogy kigomboljam a melltartót, ő bal kézzel a pólóm alá nyúlt, és feljebb tolta. Csókolózás közben az egyik mellemet simogatta, két ujja közé fogta a bimbót és morzsolgatta. Aztán a keze a másikra vándorolt, és felváltva becézgette őket, amíg a szájával az enyémre borult. Kellemes volt, feloldotta a bennem futkározó feszültséget. Már majdnem a férfiról is elfelejtkeztem, amikor két kezet éreztem meg a fürdőruhám nadrágján. Megemeltem a csípőmet, hogy segítsek neki lehúzni, és lesandítottam, hogy megnézzem magamnak. Már teljesen meztelen volt, és nem takargatta, dugdosta magát, mint a barátom szokta. Sőt, látva, hogy a nemi szervét nézem – hosszú volt, formás, rózsaszín, és nem tűnt túl vastagnak – még közelebb is jött, félig feltérdelt az ágyra.
– Tetszik neked? – mosolygott rám.
Nem tudtam felelni, mert a nő teljesen lefoglalta a számat, csak a szememmel ragyogtam feléje, hogy tetszik. Nagyon is tetszik, a kedvességük, a természetességük, a gyengédségük. Már nem féltem, már nem akartam elmenni. Lehunytam a szemem, hátradőltem, és elengedtem magam. Élveztem a nő becéző kezeit, száját, hagytam, hogy a férfi a csípőm alá nyúljon, kicsit megemeljen, és az ölemre hajoljon. Már nagyon nedves voltam, ő bedugta a nyelvét és azzal furkált, mozgott odabent. Ilyet még senki nem csinált nekem, szenzációs érzés volt. A nő elvált az ajkamtól, és a mellemet vette kezelésbe. A nyakamba gyűrte a pólót, a szájába vett, ráfújt a bimbóra, hogy végigborzongtam, csiklandozta a nyelvével, és nekem hangosan nevetni lett volna kedvem, olyan jó volt. A férfi nyelve közben odalent egyre gyorsabban mozgott. Nagyon jól csinálta. Aztán fönt a nő az egyik bimbót a szájába vette, és erősen szívta, a másikat a kezével simogatta. Ez alatt a férfi a csiklómat vette a szájába, az ajkával szorította, a nyelvével izgatta Mintha áramot vezettek volna belém, megrándultam, nem tudtam, hol vagyok. A csípőmet nekivágtam volna a férfi arcának, de leszorítva tartott, a testem hullámzott, vonaglott alattuk. Soha még ilyen orgazmusom nem volt! És „csak” a kezük, szájuk által. Lihegve, kimerülten hullottam vissza.
– Jó volt? – kérdezte a nő.
– Nagyon.
– Nagyon érzéki a kislány – mondta a férfi – és úgy látszik, szereti az orális szexet.
– Feküdj csak vissza nyugodtan Rita. Ez csak egy kis hors-d’oeuvre volt.
– De lehet, hogy már szeretne hazamenni?
– Ó, nem, dehogy. – tiltakoztam.
– Bámulatos egy lány vagy. – mondta a nő.
– Téged, hogy hívnak?
– Marie-Laure.
– Szép név, szelíd, mint te.
– Pihenj egy kicsit most. Addig mutatunk neked, valamit, jó?
Kényelmesen elnyúltam az ágyon, hátamat a fejtámlának támasztva, és a tükörből egy nagyon elégedett lány nézett rám.
– Szeretnéd, ha levetkőznék? – a nőre néztem.
Gyors mozdulatokkal szabadult meg a ruháitól. Igazi nő volt, csodás mellek, lapos has, sűrű, vörös szőrzet. Megfordult előttem, hogy megbámulhassam hátulról a csípő lágy ívét, a két méltóságteljes félgömböt. Szerettem volna megérinteni, végigsimogatni őket. Egymás mellett álltak, és gyönyörűek voltak. A férfi izmosan, félig mereven, hogy jó volt nézni a hímvesszőjét. Én is ledobtam a pólómat, és visszafeküdtem az ágyra, hogy sütkérezzek a tekintetükben.
– Gyönyörű tested van Rita. – mondta a nő.
– Dehogy, a tiéd csodálatos.
– Különböző a felépítésünk, de te még sok férfit fogsz boldoggá tenni.
– Téged szeretnélek. – mosolyogtam rá.
– Csak őt? – kérdezte mosolyogva a férfi?
– Jaj nem, dehogy…
– Aranyos vagy Rita. Most nézd egy kicsit, mit csinálunk, jó?
A nő letérdelt a férfi lábai elé, és – hát ilyet még soha nem csináltam – a szájába vette a péniszét. Tudtam, ezt hívják szopásnak, és én szégyenlős tiszteletet éreztem a nő iránt, akinek a szájában néha teljesen eltűnt a hímvessző. Aztán félig előbukkant, csak hogy újra eltűnjön, közben a tövét könnyedén tartotta a kezében. Időnként kiengedte a szájából, hogy a nyelvével körbenyalja a végét, oldalát. Akkor már nagyon nagy volt, és kemény, a nő arca egészen behorpadt az erős szopástól. Látszott, hogy nagyon élvezi. Vajon ez tényleg ilyen jó?
– Szeretnéd kipróbálni?
– Még soha nem csináltam…
– Annál jobb, csak csússz közelebb az ágyon, így egész közel leszel a férjemhez.
Hasra feküdtem az ágyon, az arcom így épp egy magasságban volt a pénisszel.
– Itt van… – fordult felém.
– A legfontosabb, hogy a fogaddal ne érj hozzá.
– Csinálj úgy vele, mintha jégkrémet nyalnál! – mondta a nő.
– Oké.
– Csak belém ne harapj. – nevetett a férfi.
– Félted, mi? Vedd a szádba, amennyire tudod, és nyald a nyelveddel. Lehelheted, szophatod, nyalhatod, ahogy megy. Rá fogsz jönni, hogy nagyon sokféleképpen lehet csinálni. – ült mellém a nő az ágyra.
Nagyon izgatott voltam, azért lehet, hogy ez mégsem olyan egyszerű. Közelebb hajoltam, arasznyira volt az arcomtól. Most már nem rózsaszín volt, hanem vörös, a vége határozottan karmazsinszínű, és így néhány centiről észrevehetően lüktetett.
– Félsz? – kérdezte a nő.
– Nem…
Szélesre nyitottam a számat, és benyeltem, amennyit tudtam – teljesen nem sikerült – az ajkammal jó alaposan megszorítottam. Egészen kitöltötte a számat a meleg, lüktető, élő pénisz. Igyekeztem úgy csinálni, ahogy a nőtől láttam. Mozgattam a fejemet, hagytam, hogy csúszkáljon a számban, vigyáztam, hogy a fogam ne karcolja végig az érzékeny bőrt. Szokatlan volt, de tetszett. Amikor az álkapcsom már kezdett fáradni, kiengedtem, és nyalogattam. Aztán rájöttem, hogy ha csak a végét veszem a számba, akkor szívni tudom, és a nyelvem is mozoghat.
– Félelmetes! – nyögte a férfi.
– Tartsd a kezeddel, úgy könnyebb! – tanácsolta a felesége.
A szám ahhoz kicsi volt, hogy egészen benyeljem, de a maradékot át tudtam fogni az ujjaimmal. Emlékeztem, hogy a nő oldalról is játszott vele, hát kiengedtem, az arcomhoz szorítottam, végigcsókoltam, és nyalogattam. A szőrzete barna volt és durva, majdnem tüsszentenem kellett tőle, amikor az orromat nekidörzsöltem. Inkább a heréit birizgáltam óvatosan a nyelvem hegyével, itt olyan kevés szőr volt, mint a köldökénél. Amikor kipihentem magam, újra a számba vettem, és behorpadó arccal szoptam. Nagyon tetszett a dolog!
– Állj meg! – hallottam felülről.
Meglepődve engedtem ki.
– Valamit rosszul csináltam?
– Ellenkezőleg! Nagyon jól, csak nem akarja még befejezni. – simogatta meg a vállamat a nő.
– Igazán? Jól csináltam?
– Nagyon is! Bámulatos tehetség vagy. – hajolt hozzám a férfi, és egy puszit nyomott az arcomra.
Bámulatos tehetség, bámulatos nyelv, és ezt még soha nem mondták nekem. Büszke voltam rá, hogy igazi nő vagyok.
– Menjünk az ágy végébe! – mondta a nő, és megsimogatta az arcomat.
Szerettem őket, mindkettőjüket. A nő előrehajolt, háttal a férfinak, könyökével az ágyra támaszkodva. A tükörből láttam a fenekét, teltebb, nagyobb volt, mint az enyém. Az ágyon ülve néztem napbarnított, sima hátát, a gerinc vonalát a horpadásig, ahol a feneke kezdődött. A lába könnyű terpeszben volt, a tükör mutatta a combjai közül kitüremkedő vörös szőrzetét. Fejét a karjára fektette, melle a prémre simult. A férje mögéje állt, és lassan látszólag fáradtság nélkül dugta be neki. Amikor már egészen bent volt, megfogta a csípőjét, és keményen magára húzta. Így mozogni ugyan nem tudott, csak hozzádörzsölte az ágyékát. Elképzeltem, hogy a pénisze, most a nő hüvelyét tölti ki ugyanúgy, ahogy az előbb az én számat. Láttam, hogy közben elől az ujjaival simogatja őt. A nő fojtottan nyögött, amíg a férje csinálta neki, és amikor erősebben lökte előre a csípőjét hangosan felkiáltott. Nagy szemeit félig lehunyta, de közben engem keresett a tekintetével.
– Simogasd magad Rita! Szeretném látni, ahogy a lábad közé nyúlsz, amíg a férjem szeret engem. Képzeld azt, hogy egyedül vagy az ágyban egy meleg nyári éjszakán!
Nem kellett kétszer mondania. Odacsúsztam egészen a fejéhez, szélesre nyitottam a lábamat, és szemérmetlenül maszturbálni kezdtem, amíg néztem őket. A férfi egyre gyorsabban simogatta a csiklót, lendületesebben mozgott a csípőjével, az ágy meg- megrázkódott.
– Simogasd magad, légy szíves! Nyúlj be kedves! Mélyebben! Gyerünk Rita! Gyerünk! – hallottam a suttogását.
A férfi szünet nélkül mozgott benne, dörzsölte, csavarta a csiklóját. Én magamban felejtettem az ujjamat, és bámultam őt. Rabul ejtett a látványa. Rabul ejtett, ahogy az ágyra hullott, a lábai erőtlenül lógtak a földre, a férfi mélyen benne, keze a hasa és az ágytakaró közé szorulva. Gyönyörű volt! Óvatosan szabadította ki a kezét, és húzta ki a péniszét. A felesége nem mozdult, lehunyt szemmel hevert, mintha aludna. A hímvessző fényesen csillogott. És ő még mindig nem ment el!
– Láttam, hogy tetszett neked a szopás, szeretnél most még egy kicsit segíteni? – kérdezte suttogva.
Bólintottam, és kezdtem lemászni az ágyról.
– Nem, nem maradj csak!
Félig ülve maradtam, fejemmel az ágytámlán. A férfi feljött az ágyra és fölém állt, a lába közé vett, a pénisze fölöttem lengett. Aztán letérdelt, és így már csak arasznyira volt az arcomtól. Egyik kezével felemelte a fejemet, hogy elérjem. Nyitott szájjal vártam, és ő a csípőjét előretolva bedugta. Aztán szorosan átfogta a fejemet, hogy nem tudtam mozdulni.
– Ne mozogj, csak nyisd ki a szád, és nyald, amikor benned vagyok!
Egyre gyorsabban mozgott ki be, a hímvessző csak nőtt és nőtt. Én szélesre nyitottam a számat, és hagytam, pedig olyan mélyre bedugta, hogy az elképzelhetetlen.
– Így akarsz elmenni? – húzódott közelebb a felesége.
– Nem, dehogy! De ez a kölyök csodálatos.
Folytatta a mozgást, a számmal szeretkezett. Lehunytam a szememet, és úgy lélegeztem, ahogy tudtam. Egy csoda volt, elképzelhetetlen, leírhatatlan csoda. Sokáig mozgott rajtam, gyorsabban, lassabban, egészen mélyen és alig a végével, nem gondolkoztam, csak éreztem, hogy odalent is lángba borulok. A lüktető, kemény pénisz égette a számat, sötét volt, és hullámzott alattunk az ágy, mintha lágyan ringó vitorláson lettünk volna valahol a tengeren, és én nagyon boldog voltam. Arra tértem magamhoz, hogy mozdulatlan fölöttem. Felnéztem és láttam, a szeme lehunyva, sovány nyakán feszülnek az izmok. Mozdítottam volna a fejemet, de a felesége megfogott.
– Ne! Még ne!
Sokáig tartott, amíg felnyitotta a szemét.
– Rita, bámulatos vagy!
– Akkor talán átengedhetnéd egy kicsit nekem is, amíg összeszeded magad. Mit szólsz hozzá Rita?
– Persze.
– Rendben. – mondta a férfi, és az egyik székre telepedett, ahonnan jól láthatott minket.
A nő fejjel a lábam felé csúszott, megfogta a csípőmet és maga fölé lendített. Egy párnát gyűrt a feneke alá, és a combjait a vállamig húzta fel, vörös öle így egészen az orromhoz került.
– Így jól egymáshoz férünk. Kényelmes neked?
– Igen, nagyon jó.
Már teljesen nyíltan, minden tartózkodás és görcsölés nélkül beszéltem. Felszabadultam, amit csinálunk, azt ki is lehet mondani.
– Rita, próbáltad már az anális szeretkezést? – kérdezte a férfi.
– Nem, nem, még soha. – válaszoltam.
– És szeretnéd? – csókolt az ölembe a nő.
– Nem, azt hiszem, hogy az nagyon fájhat. – válaszoltam határozottan.
– Nem biztos – mondta a nő – sokan vannak, akiknek így erősebb az orgazmusa. Lehet, hogy te is ilyen vagy.
Hihetetlen pár volt! Úgy tudtak, új és ismeretlen dolgokra csábítani, hogy egy percig nem idegenkedtem. Soha életemben nem gondoltam ilyesmire, de most, hogy megemlítették…
– Lehet, lehet – mondta a férfi – de beszélgetés helyett miért nem csináltok inkább valamit?
Szétvetett lábakkal ült a széken és lágyan simogatta magát. Engem megint felizgatott a látvány. Egyszer megkértem a barátomat, hogy csinálja magával előttem, de nem volt rá hajlandó. Most meg láttam, hogy a férfi minden tartózkodás nélkül játszik a hímvesszőjével, amíg én a feleségével vagyok, és rettenetesen felizgultam. A nő nyelve a hüvelyemben matatott, az ajka rám simult, az orra csiklandozott. Amikor az egyik ujja is belém csúszott, én is ráhajoltam. Arcomat, államat a puha, vörös szőrzetbe temettem, szétfésültem az ujjaimmal, és megtaláltam a forrása előtt őrködő hosszú, rózsaszín csiklót. Nagyon komolyan játszottunk egymás nemi szervével. Nem tudom, mennyi idő telhetett el, egy idő után az én bizsergésem folyamatos volt, és ő is állandóan hullámzott, tekergőzött alattam. Tiszta őrültek voltunk, az ujjammal benne vájkáltam, a nyelvemmel a csiklóját simogattam, miközben ő rázkódott alattam. Meglepődtem, amikor az egyik ujját a fenekembe dugta, ő pumpálta a hátsómat, én ütemesen szorítottam, elengedtem, gészen eszemet vesztettem az ötlettől. Aztán én is kipróbáltam rajta, de három ujjamat a hüvelyében hagytam, és a másik kezemmel izgattam a fenekében. Neki tetszett, én meg voltam lepődve, milyen könnyen tárul az ujjam előtt, ez a másik kapu. Egyszerűen úgy éreztem, nem elég a kezem, szájam, nyelvem, hogy mindent kipróbáljak vele. Amikor elmentem, karjával, lábával átkarolt, és magára húzott. Éreztem, hogy belőlem rá ömlik a nedvesség, az én arcom az ő ölétől maszatos. Homályosan emlékszem, hogy a férfi is mellénk jött az ágyra. A felesége nem hagyta, hogy megnyugodjak, felszabadította a fenekemet, és két ujjával nagyon gyorsan kezdett játszani a hüvelyemben. Éreztem, hogy ő is ezt várja tőlem, és a vörös, szőrös nemi szervére borultam. A férfi közben markolászta és széthúzta a fenekemet. Mindegy, nem számított. Mindenre készen voltam, amit csinálnak velem. Tartozom nekik ennyivel, ezért az élményért! A nyelve ott járt, ahol az előbb a nő ujjai, és ez ugyanolyan jó forró, bizsergő érzés volt, mintha elöl csinálta volna. Miközben a nő elöl nyalt a férfi hátul, sőt bedugta a nyelvét. Lazán, könnyedén, szinte ellenállás nélkül. Az ujjaim közben mélyen a nőben, aki olyan nedves volt, hogy már a csuklómon csorgott, majszoltam a kemény, lüktető csiklóját, és a másik kezemmel a fenekébe is visszatértem. Így együtt olyan hatással voltam rá, hogy a karommal, arcommal erősen le kellett szorítanom, hogy meg ne szabadulhasson a mohóságom elől. A férfi a forró, hosszú péniszével csapkodni, dörzsölni kezdte a fenekem vágatát, és egyszer csak újabb két ujj merült belém, az övé. Csak soha ne legyen vége! Csak vágja már belém, ugyanúgy, ahogy az előbb a feleségébe, mélyen, keményen! De nem! Az egyik ujját a fenekembe dugta, és pumpálni kezdett, mint a nő. Ki, be, körözés, ki, be. Nem volt rossz, de jöjjön már rám! Mindegy hova, csak jöjjön. Ha akar, szeretkezzen a fenekemben, csak csinálja már!
Igen, éreztem, ahogy a pénisze megérinti a végbelemet, és préseli, nyomja befelé. Nem fájt, olyan síkos volt, hogy szinte magától csúszott be. Igen, most már itt sem vagyok szűz! A szőrzete nekipréselődött a fenekemnek, és még mindig nem fájt, kicsit feszített. Nem baj!
– Jól vagy?
– Igen. – lihegtem bele a nő ölébe.
Lassan jöttek a következő – nem tudom hányadik – orgazmus hullámai. Egészen rászorítottam magam a nő nemi szervére, és téptem, nyaltam, marcangoltam, ő elölről tette velem ugyanezt, a férfi bennem dagadozott és mozgott. Micsoda pár! Istenem, mit műveltek velem! A férfi egyre gyorsabban mozgott bennem, és ez valami rendkívüli volt. Én már nem tudtam nyalni, vagy a kezemet használni, mert minden lökésével rápréselt az alattam vonagló izzadt, forró testre, a felesége tátott szájára. És akkor jött két iszonyatos lökés, hogy azt hittem szétszakít. Felsikoltottam, és ahogy az ágyterítőbe markoltam az egyik körmöm behasadt. A nő fulladozott, elfordította a fejét, a férfi mélyen a fenekembe fröcskölt.
Biztos, hogy együtt mentünk el mind a hárman, mert percekig tartott, amíg egyáltalán meg tudtunk mozdulni. Arra tértem magamhoz, hogy a férfi apró csókokat ad a vállamra, nyakamra. A pénisze még mindig bennem volt, de már puhán, és egy pici szorításomra ki is csusszant. Arcomat a nő sima, hűvös vádlijához szorítottam.
Mielőtt hazavittek volna, még egy jó fél órát, hevertünk egymás mellett az ágyon félálomban. Én voltam középen, simogatták az arcomat, fogták a kezemet. Olyan jó volt!
Az úton elmondták, hogy másnap már utaznak haza. Kamerunba, ahol a férfi dolgozik. Csak a szabadságukat töltötték itt. Címet cseréltünk, és karácsonyra írtam nekik. Válaszoltak. Tudom, hogy nekik csak egy kedves élmény voltam, de én velük, tőlük váltam felnőtt nővé, amit soha nem lehet elfelejteni…