Amikor két fiatal megismerkedik, mindkettő szerepet játszik, igyekszik megfelelni valami nem létező előírásnak, esetleg a média által közvetített „jó fejnek” vagy „vamp”-nak akarja bemutatni magát. Egy hedonista nőalázó menőnek. Ez a szerepjátszás hosszú távon nehéz munka, és úgyis kiderül az igazság, ezért az a legjobb, ha az első perctől önmagunkat adjuk. A mai fiatalok nagy félreértése, hogy az őszinteség jegyében rögtön elmesélik az összes előző kapcsolatukat (sokszor nem létezőket is beleszőve), a legrészletesebben kitérve még a szexuális együttlétekre is. Ez teljesen felesleges, sőt káros! A másik önbizalmát azonnal aláássa.

További nagy probléma, hogy a fiatalok nem mernek teljes valójukkal részt venni a kapcsolatban, számítgatnak, a párjuk mellől kikacsingatnak, hátha akad jobb is. Szexuális vágyaikat, esetleges perverziókat nem a párjukkal osztják meg. A párkapcsolatokra is igaz lett a fogyasztói társadalom szellemisége: válogatunk, és ha egy kis hibája is van valakinek, eldobjuk és veszünk másikat. A javítás lehetősége vagy az, hogy esetleg én is hibás lehetek, alig merül fel. Tovább a teljes cikkre