Hogy mi a virtuális avatár-lét célja? Kinek mi. Egyeseknek pénzkereseti lehetőség, mások azt mondják, számukra a second life a rideg valóság „ellenszere”. A Second Life voltaképpen valóságszimulátor: egy olyan világhálós játék, melyet a Linden Labs arra fejlesztett ki, hogy a felhasználók valóra válthassák benne evilági vágyaikat – persze csak akkor, ha valóságos dollárban megfizetik.
A „metaverzumba” 10 dolláros havi díj fejében tehetjük be a lábunkat, ha teljes jogú tagok akarunk lenni, s hogy milyen formában, az csak rajtunk múlik. Megválasztható a nem, az életkor, mi döntjük el, milyen öltözet, milyen testalkat illesse meg virtuális másunkat, azaz a minket képviselő avatart. S hogy mi a virtuális avatár-lét célja? Kinek mi. Egyeseknek pénzkereseti lehetőség – mint kapcsolódó cikkünk mutatja -, más felhasználók azt mondják, a second life a rideg valóság „ellenszere”.
Itt ugyanis gombnyomásra megadatik mindaz, ami a hétköznapokban elérhetetlen: a nőknek például a csillogás és az áhított 90-60-90, a féfiaknak meg az iménti bombanő az anyósülésen, vagy akár motoros rali a víz alatt. Bár éppenséggel az sem ritka, hogy féfiak női avatartestet válasszanak. Hogy miért? „Ha már úgyis néznem kell órákon át, legalább legyen miért, nem igaz?” – hangzik a megfejtés.
Persze itt is mindenért fizetni kell, méghozzá linden dollárban, amit viszont – és itt jön a trükk – valós dollárban mérnek. Legalábbis ha nem győzzük kivárni, hogy kis avatarunk lassan, havi keresetéből kuporgassa össze az áhított Rolls Royce-ra valót, bizony a bankszámlánk netes kódja után kell nyúlnunk…
Az IBM vezére a Second Life-ban: A Second Life olyan, mintha Földünk mása volna
A valós világ cégei, hírességei mind képviseltetik magukat errefelé, ha akarunk, bevásárolhatunk a plázákban, ismerkedhetünk másokkal, családot alapíthatunk, házaséletet is élhetünk – már ha van mivel… A készítők ugyanis semmit sem bíztak a véletlenre: a nemiszervet is pénzért árulják, igaz, akkor már tetszőleges méretben kapható, így e témában is csak a valós életben elnyomott komplexusok mértéke, no meg a pénztárcánk szab határt…