A spermium egyetlen célja, hogy – fejében az örökítő anyaggal – sokmillió versenytársát megelőzve megtegyen egy kb. 14-15 centis utat, eljusson a petesejthez, és megtermékenyítse azt. Mindezt olykor 1-2 óra alatt. Méreteihez képest ez a teljesítmény felérne egy 60 km/h sebességgel száguldó versenylóéval.
Egy petesejtet – néhány igen ritka kivételtől eltekintve – csupán egyetlen spermium szokott megtermékenyíteni. Az átlagosan 360 millió életképes hímivarsejt a természet részéről óriási pocsékolásnak tűnik! Vagy mégsem? Lássuk, milyen hányadtatásokon megy keresztül egy hímivarsejt, míg eljut az „hőn áhított” petesejtig!
Az első kihívással rögtön az út elején találkoznak a bátor harcosok. A hímivarsejtek csak lúgos közegben életképesek, a hüvely pedig – a tejsavnak köszönhetően – savas kémhatású. Tehát az ondósejtek jó része már itt megbénul és elpusztul. Más részüket fehérvérsejtek kebelezik be. Ismét egy másik csoport elvész a hüvely majd a méh ráncai között.
Azok között, akik eddig még nem hagyták ott a fogukat, valóságos verseny alakul ki. Ár ellen – a csillók okozta áramlással szemben – haladnak a méhűrön keresztül a petevezetékbe. De itt sem könnyű a túlélés. Hiába volt a spermium elég gyors, ha nem várakozik itt éppen egy megtermékenyítésre váró petesejt. Hátralévő élete nem biztos, hogy elég arra, hogy bevárjon egyet. Ekkor jön el az ideje a lassabb, de kitartóbb hímivarsejteknek. Ha elég erősek, akár öt napig is bírják a várakozást. (Általában ők hordozzák az X kromoszómát.)
Ha sikerül elérni a petesejtet, még nincs vége a megpróbáltatásoknak. A petesejtet ugyanis egy védőburok veszi körül, az úgynevezett zóna. Ezt elbontva csak néhány száz hímivarsejt tud átjutni a petesejt sejthártyájáig. De itt még egy kulcs is kell a zárba a behajtáshoz. A spermiumok fején található egy molekula, ami tökéletesen illeszkedik a petesejten lévő „spermium-receptorhoz”. (Ez biztosítja, hogy más faj ivarsejtjei ne „fajtalankodjanak”.)
Abban a pillanatban, amikor egy spermium végre benn találja magát, a farka leválik, az ajtók bezáródnak, és a petesejt nem enged be több kalandort. A két különböző ivarsejt egyesülésével megindul egy új élőlény testének felépítése.
Hogyan találja meg a spermium a petesejtet? Ezt több, részben még ismeretlen hatás szabja meg. De van köztük néhány bizonyított is.
1. A hímivarsejtek mindig áramlással szemben mozognak. Ezt igazolja az a megfigyelés, miszerint nyugvó folyadékban a spermiumok rendezetlenül mozognak, áramló folyadékban viszont az árral szemben úsznak.
2. Mind a férfi, mind a női ivarsejt termel vegyi anyagokat, amelyek hívó hatással vannak egymásra.
Hanns Hatt, német professzor felfedezése szerint a spermium gyöngyvirágillatúnak érzi a petesejtet. Az ondósejtek mindegyike külön szagérzékelővel rendelkezik, melynek felépítése megegyezik az orrban található szaglósejtekével. A gyöngyvirágéhoz hasonló illatanyag hatására a spermiumok kétszeres sebességre kapcsoltak, hogy az illat forrásához eljussanak. A szenzációs felfedezésnek a fogamzásgátlásban lehet gyakorlati haszna, ha sikerül „befogni a spermiumok orrát”.