Csajok, csöcsök, pinák extrém nők. Az írást főleg nőknek ajánlom: Ahogy mélyebb dekoltázst ölt egy nő, a férfiak figyelme azonnal megoszlik, képtelenek csak a szemébe nézni. Nem tehetnek róla, ösztönös ez az élénk érdeklődésük a női mellek iránt. Mi lehet az oka? Vegyük komolyan, és helyezzük „kirakatba” keblünket, ha hódítani szeretnénk?
Nemcsak a szex utáni vágy homályosítja el a pasik agyát ilyenkor? Komoly kapcsolat esetén is ugyanannyira mérvadó? Ennek jártunk utána…
A középkorban citromnak, a reneszánszban almának, a barokkban őszibaracknak nevezték, a 17. századi holland férfiak már dinnyének „becézték” a női mellet. A világ kultúráiban a nőiesség és az erotika szimbólumaként jelenik meg. Az egészen fiatal fiúcskáktól kezdve a felnőtt férfiakig érvényes, hogy tekintetük ugyan először a nő arcát fürkészi, de aztán rögvest átcsusszan a dekoltázsra.
A biológusok arra világítanak rá, hogy csak az emberi faj hordja elöl az emlőit. Ez a két lábra állás miatt alakult ki, és előtte ugyanúgy csalogatták a nőstények a hímeket párzásra, mint a gorillák vagy a csimpánzok: megduzzadt fenékkel. Talán ezért is olyan nagy a hasonlóság a női mellek és a fenék között, és valójában csak az evolúció trükközik már megint, hogy minél több párosodást idézhessen elő a férfiak és a nők között.
Egy német felmérés szerint, melyen 10 ezer megkérdezett angol, illetve német férfi vett részt, megállapították, hogy mindegyiküknek más forma tetszett. A végső összesítésben a németek kedvence a Pamela Anderson lufiszerű idomaira emlékeztető kebel volt, míg az angoloknak Halle Berry közepes méretű mellei imponáltak leginkább.
A Playboy kutatása szerint azért vannak témába vágó jellemzők az egyes nemzetek ízlését tekintve. Az argentin illetve brazil férfiaknál többnyire a szélesebb csípőjű, nagyobb popsival, kisebb mellel megáldott hölgyek élveznek több figyelmet, Mexikóban a szőke, skandináv egzotikumú hölgyek a menők, a közép-kelet-európai, így a magyar olvasók leginkább a tüzes, kerekded formákra indulnak rá, míg az orosz és ukrán Playboy kiadásokban gyakorta jelennek meg légies, éterien törékeny szépségek. Lengyelországot a természetes, földi nő bájai nyűgözik le, míg a holland kiadásokban gyakran tűnnek fel az ország etnikai sokszínűségére jellemző, egzotikus vonásokkal is rendelkező modellek. Az extrém jegyek a francia Playboyra jellemzőek, ott ugyanis gyakorta jelennek meg kifejezetten művészi jellegű aktok, ahol a mell formája és mérete teljesen hangsúlyát veszti.
Egy dologban azonban egyetért minden férfi: a szép mell legyen kerek, feszes és arányos.
Ez utóbbinak mond ellent az a drasztikusan növekvő tendencia, ami a mellnagyobbítás terén érzékelhető. Csak Európában évente fél millió 18 és 35 év közti nő végezteti el ezt a műtétet. Míg korábban a szórakoztatóiparban dolgozó nőknél vált elfogadottá a mellnagyobbítás, addig ma már ez a trend betört a mindennapi életbe is. A kockázati tényezők és a férfiak sokféle mellméret favorizálása mellett is képesek a nők irreális szilikon töltetet rakatni a bőrük alá, csak hogy kiszolgálják saját és környezetük vélt elvárásait.
Amiért a nők azt gondolhatják, hogy a minél nagyobb mell vonzza a férfiakat, az az utódok táplálásával függ össze. A férfiak párválasztásában kétségtelenül fontos szerepet játszik a nők fizikai vonzereje, így mellük mérete, alakja is. Mivel a mell egyik funkciója az újszülött utód táplálása, ezért az egyik első magyarázó elmélet éppen azon alapult, hogy a nagyobb mellű asszonyok több tejet képesek biztosítani gyermeküknek, akinek így megnőnek túlélési esélyei. Megvizsgálva az elmélet helyességét, Boguslaw Pawlowski, a lengyelországi Marie Curie-Sklodowska Egyetem munkatársa úgy találta, hogy nincs összefüggés a mell mérete és a termelt tej mennyisége között, tehát a nagyobb mellű nőknek nincs több tejük, mint kisebb keblű társaiknak.
A férfiak meghódítása nem a mellmérettől függ. Csupán ezzel a testrésszel még nem fogja egy férfi beérni, szüksége van egy sziporkázó, vidám és bájos személyiségre is mellé, akit komolyan tud venni és így érdemes vele hosszú távú kapcsolatot kialakítania.