Nyócker! Pénz, pénz, pina. Ez az élet regulája…

Cigányok, kurvák és időutazás a legújabb magyar rajzfilmben, ami biztosan tetszene Eric Cartmannek, bár csak néhányszor hangzik el benne, hogy pöcs. A Rákóczi tér a négyes-hatos villamosból szemlélve békés tájnak tűnik: az újságárus bódéja előtt nincs szögesdrótakadály, és a sarki görög fűszeres se alkalmaz automata fegyverrel felszerelt biztonsági őröket, hogy távol tartsa a söpredéket. A magyar társadalmi problémákat feltárni igyekvő rögvalóságfilmekből, meg persze Ganxsta Zolee munkássága alapján azonban tudjuk, hogy ez csak a látszat.

A gettó erre szült
A művészfilmek szerint a Józsefvárosban az élet fekete-fehér, ráadásul alulexponált, a málló homlokzatú házak előtt kurvák sétálnak a középosztály Suzuki Swiftjeire várva, a füstös kocsmákban meg régi cimborák késelik egymást a sörszagú pultba kapaszkodva.
A szókimondó magyar gettórap tovább árnyalja a képet, amennyiben roma vajdákkal hinti tele a teret, akik milliókat dominóznak el a betonpadokon, miközben kurváikat a kapualjban korrupt rendőrök szopatják grátisz. A Józsefváros egyszerűen mitikus hely lett, a magyar gettó, itt Kalasnyikovval érnek véget a viták, és ezen még az sem változtat, hogy azóta a kurvák többnyire már mind a külvárosba költöztek, a térfigyelő rendszer pedig véget vetett az agresszív dominózásnak. A művészkedő nyomorábrázolás és a műmájer gettóóbégatás után most végre itt a Nyócker, egy rajzfilm, ami nem veszi komolyan se a Józsefvárost, se saját magát. Az új egész estés, szélesvásznú magyar animációs filmben az orgazdaságból tengődő Lakatos család és a kurvákat futtató Csorba klán áll egymással szemben, de van itt roma Rómeó és pitbullt sétáltató Júlia, nem is beszélve a gyrosárusnál rejtőzködő Bin Ladenről, a kurvának sminkelt orosz kémről és az egész multikulturális körmenetről.

Cartman szeretné
A Nyócker, bármennyire tiltakozzanak is az alkotók, a South Park mocskos szájú gyerekcsapatát utánozza, a digitális technikával újraépített Józsefváros is pont ugyanolyan jellegzetesen sűríti magába az összes társadalmi taplóságot, mint az amerikai rajzfilmsorozat kisvárosa a korlátolt középosztály minden idiotizmusát, a fajgyűlölettől kezdve a kínos politikai korrektségig.
Ugyan a poénok nem szólnak akkorát, mintha Cartman mondaná őket, nem érezzük a késztetést, hogy azonnal szólnunk kéne a mozigépésznek, tekerje vissza a szalagot, hogy leírhassuk a csattanót, de azért végig lehet nevetni a film másfél óráját.
Legyen ráadásul bármennyire is őrült az ötlet, hogy a szereplők visszautaznak a múltba, hogy pár ezer mamut leölése árán olajmezővé változtassák a nyolcadik kerületet, és olajfúrótornyokkal díszítsék fel a Kálvária teret, azért ez közel sem olyan őrült, mint teszem azt, Szaddám Huszein és a Sátán homoszexuális románca. Ennek ellenére számos erénye van a Nyócker forgatókönyvének, például ez az első rajzfilm, amiben elhangzik, hogy „nyeli a gecit”, de ezenkívül is sok olyan történetszálat, poént vállaltak fel az alkotók, amitől a legtöbb kötött garbós magyar rendező a haját tépné, és Tarkovszkij nevét ismételgetné hisztérikus önkívületben.

PC-vel a csúcsra
Ráadásul a történet bukkanóit hamar elfeledteti a film különleges képi világa. A Nyóckerben háromdimenziós digitális térben mozognak a kétdimenziós karakterek, ráadásul valódi színészek arcát montírozták rájuk. A South Park minimalista látványvilágát messze túlszárnyaló képkockák közé egy adag vizuális poént is csempésztek az alkotók, így például a politikusokat elverő romák a kétdimenziós papírlaplétezésből hirtelen kilépnek a térbe, hogy pár Mátrix-rúgással elintézzék a miniszterelnököt, a polgármestert és az összes testőrt is.
Az alkotók szerencsére tudták, hogy mit lehet kihozni pár tucat személyi számítógépből, nem akarták lenyomni a Shrek2 képi világát, inkább ötletekkel pótolták a hardver hiányosságait. Összességében nézhető, sőt szórakoztató film a Nyócker, ami ugyan néhol döccen egyet-egyet, de így is többet mond a Rákóczi térről és az egész multikulturális nyomorról, mint a legtöbb fekete-fehér művészfilm, amikben atlétatrikós színészek hosszú snittekben abált szalonnát esznek egy lerobbant konyha félhomályában.

Tündérdomb – Sárosdy Eszter meztelen

Ez egy szőke-film, nyolc és feles kerettel, roma életképpel. Balázs cigányfiú. A 30-as évek végén, a Bakonyban, egy pici kis faluban, Taliándörögdön leszáll egy repülőgép a földekre. A gyerekek kirohannak, csodálkoznak. Balázs is ott van. Ekkor határozza el: jó alaposan megnézi ezt a repülőgépet, hogy később fejből, egy pajtában, titokban elkészíthesse. Cigányközösségben él, más, mint a többiek. Ő és a vajda a repülés öröméért, a csoda miatt elrepülnek.
Ez a film régi és igaz történetet dolgoz fel, amelyet a jelenben is megpróbálnak végigkövetni Budapesten. A kirekesztettségről szól, a kívülállásról, a szabadságról és arról, hogy ebben a világban ez mennyire történhet meg. A filmet kétféleképpen nézhetik: vidáman vagy szomorúan, írja a Port.hu
Rendező Szőke András, szereplők: Csuzdi Balázs, Sárosdi Eszter, Makai Szilvia, Szőke András, Galkó Balázs, Fábry Sándor, Szűts Miklós, Badár Sándor, Simó Sándor, Horváth Zsuzsanna, Rákli Veronika. Olvass itt tovább Tündérdomb témában.
Anyaszült meztelenül vállalt szerepet az ismert műsorvezető! Sárosdy Eszter, az RTL Klub egykori hírolvasója kendőzetlenül mutatta meg bájait Szőke András Tündérdomb című alkotásában nyolc évvel ezelőtt színésznőként.
Sárosdy Eszter karrierje feltehetően Szőke Andrásnak is köszönhető. A rendező 2000-ben bemutatott Tündérdomb című filmjéhez az akkor még húszas évei elején járó lányt választotta főszereplőnek.
A vidám, taliándörögdi történet a 30-as évekbe repít bennünket, amikor is a település roma származású fiúja, Balázs megvalósítja álmát: repülőgépet épít egy pajtában. A szereplők között feltűnik például az írórendező Szőke András, az örök barát Badár Sándor, a showman Fábry Sándor. A főhőst alakító Csuzdi Balázs szerelme, Eszter ajánlása útján kapta a szerepet.
– A történeteimet, a karaktereket szó szerint az utcán, az életből merítem – magyarázta lapunknak Szőke. – Esztert előtte nem ismertem, de alkalmas volt erre a szerepre. Nem egyszerű jelenetekben kellett helytállnia, de minden gond nélkül vállalta ezt. Még a vetkőzést is. Nagyon jó volt vele dolgozni, azt azonban nem tudom, hogy ma igent mondana-e ugyanerre a felkérésre. De valószínűleg inkább nem – tette hozzá.
A filmbéli szerelmeseket egy alkalommal anyaszült meztelenül kergetik a falubeliek egy vízzel teli fémkádig, jó alaposan meg is mosdatják őket benne, majd a fiatalok elmenekülnek. Mindezt úgy, hogy a testüket borító csirketoll a jelenet végére fedetlenül hagyja bájaikat.
Sárosdy Eszter, aki jelenleg az ATV műsorvezetője, vállalja, hogy akkoriban meztelenkedett.
– Abban az időben színésznek készültem, és nagyon örültem a felkérésnek, nem szégyellem – mondta lapunknak a csinos híradós. – Csak később alakult úgy az életem, hogy nem ezen a pályán, hanem a képernyőn folytatom a munkásságom – mondta a Blikknek.